MAMESZ

A Magyar Mentálhigiénés Szövetség
Alapszabálya

• I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
• II. A SZÖVETSÉG CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGE
• III. A SZÖVETSÉG TAGJAI
• IV. A SZÖVETSÉG SZERVEZETE
• V. A KÖZCÉLÚ ADOMÁNYGYŰJTÉS SZABÁLYAI
• VI. A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA
• VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉS

 

1. A SZÖVETSÉG NEVE: MAGYAR MENTÁLHIGIÉNÉS SZÖVETSÉG

2. §

1. SZÉKHELYE: BUDAPEST, II. kr. MARGIT KÖRÚT 50-52. II. em. 1

2. MÛKÖDÉSI TERÜLETE: ORSZÁGOS

3. ALAPÍTÁSI ÉVE: 1995

4. BÉLYEGZÕJE: Hosszúbélyegzõ (cégbélyegzõ): elnevezés, cím, adószám, számlaszám

5. A Szövetség a társadalmi szervezetek létrehozásáról szóló 1989. /II. törvény 2 §-ának rendelkezései alapján jött létre, módosítása a közhasznú szervezetekrõl hozott 1997. évi CLVI. törvény alapján történt.

3. §

1. A Szövetség önálló jogi személy.

2. A Szövetség tagjai lehetnek:

Jogi és nem jogi személyiségû szervezetek, egyesületek, intézmények és természetes személyek az országon belül és a határainkon túl, akik az Alapszabály tartalmával egyetértenek, kötelezettségeit vállalják és a Szövetség keretében akarják tevékenységüket folytatni.

---

1. A MAGYAR MENTÁLHIGIÉNÉS SZÖVETSÉG célja:

A Magyar Mentálhigiénés Szövetség kiemelkedõen közhasznú tevékenysége: egészségmegõrzés, egészségfejlesztés, betegségmegelõzés, gyógyító és rehabilitációs tevékenység. (Lelki egészségpromóció és prevenció különös tekintettel a családok, gyermekek és fiatalok lelki egészségének megõrzésére és fejlesztésére.)

2. A kiemelkedõen közhasznú tevékenységet közvetlenül szolgáló cél szerinti tevékenység a felsorolt törvények alapján:

• 1998. évi LXXXIV. sz. törv. A családok támogatásáról, egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló 233/1998. (XII.30.) Kormányrendelettel.
• 1997. évi XXXL. törv. A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról.
• 1995. évi XXXL. törv. A házasságról, családról és a gyámságról szóló 1952. Évi IV. törvény módosításáról.
• A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 193. Évi III. törvény.
• Módosításai: 1997. Évi LXXXIV. Törv.
• Módosítás: 1996. Évi CXXVIII. Törv.
• 1997. évi CLIV. törv. az egészségügyrõl (Mód. 1998. évi XXXVIL. törvény).

A törvényekben felsoroltaknak megfelelõen részt vállal az állami és önkormányzati szervek számára törvény által meghatározott egészségvédõ, fejlesztõ és prevenciós tevékenységben az alábbiak szerint:

• Információs és Tanácsadó Szolgálatot szervez és mûködtet a székhelyén szociális szakemberek, mentálhigiénés, munkaügyi, más segítõ foglalkozásúak, valamint a segítségadást humán elkötelezettségbõl vállalók, ill. ennek lehetõsége iránt érdeklõdõk,
• a munkaerõpiacon hátrányos helyzetû rétegek,
• a család, gyermek és ifjúságvédelem,
• a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek, a határon túli magyarok,
• az euro-atlanti integráció segítése a lelki egészség promóció és prevenció szempontjainak érvényesítése révén.
• Ugyanott a felsorolt szakemberek által képviselt célcsoportok és más érdeklõdõk számára ügyeleti rendszerben ingyenes tájékoztató szolgáltatást nyújt.
• Megteremti az Információs és Tanácsadó Szolgálat szakértõi és dokumentációs hátterét, ezt minden érdeklõdõ számára ingyenes szolgáltatásként hozzáférhetõvé teszi.
• A Magyar Televízióval és Magyar Rádióval kötött érvényes szerzõdés alapján együttmûködés az agresszív tartalmú mûsorok problematikájának kezelése céljából.
• A mentálhigiénés hálózati munka kiépítése, a regionális tevékenység szervezése, széles rétegeket érintõ programok megvalósítása, regionális mûhelyek létrehozása és a meglévõk fejlesztése.
• A lélekvédelem, közösségi lélekvédelem köznapi kultúrába való beillesztése, a pedagógusok, közmûvelõdési szakemberek képzésében való feladatvállalás az Oktatási Minisztérium Mentálhigiénés Szakértõi Bizottságával való együttmûködéssel.
• Állami és társadalmi szervek és gazdálkodó egységek társadalompolitikát, szociális szférát, közmûvelõdést, oktatást, illetve az egészségügyet érintõ döntéseinek mentálhigiénés szempontú befolyásolása, részvétel a hiánypótló, a Magyar Köztársaság Alkotmányán alapuló, a lelki egészségvédelem és fejlesztés védelmét elsõdlegesen szolgáló törvényhozó munkában, az esetleges szervezeti átalakításokban.
• A segítõ tevékenységet hivatásszerûen vagy képzett laikusként vállalók, valamint az általuk képviselt személyek és csoportok érdekképviselete.

3. A cél szerinti tevékenység az alábbi fõbb formákban szervezõdik:

• Tudományos konferenciákat, tanácskozásokat, elõadásokat szervez, kiadványokat állít elõ és terjeszt.
• Képzési, oktatási modelleket tervez és valósít meg, tanácsadó és információs szolgálatot mûködtet, tudományos kutatást végez.
• Képviselõi - szakértõi szakmapolitikai fórumokon képviselik a mentálhigiénés ellátás érdekeit.
• Munkacsoportokat, ad- hoc. csoportokat, szakértõi bázist hoz létre és mûködtet.
• Együttmûködik az érintett állami, önkormányzati, társadalmi szervezetekkel, gazdálkodó egységekkel.
• Kapcsolatot tart hasonló rendeltetésû más magyar és külföldi, illetve nemzetközi szervezetekkel.
• Tagként részt vesz magyar és nemzetközi szervezetekben.

4. A Magyar Mentálhigiénés Szövetség felsorolt szolgáltatásait tagjain kívül mások is igénybe vehetik, de a tagság némely térítéses szolgáltatás igénybevételénél az Elnökség által megállapított kedvezményre jogosít.

5. Tevékenységének legfontosabb adatait a helyi és országos sajtóban nyilvánosságra hozza.

6. A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Országgyûlési és önkormányzati választásokon jelöltet nem állít, és nem támogat.

---

III.

A SZÖVETSÉG TAGJAI

5. §

1. A Szövetség rendes tagja lehet az a jogi vagy nem jogi személyiségû szervezet vagy természetes személy az ország határain belül és kívül, amely illetve aki a Szövetség Alapszabályát elfogadja.

2. A Szövetség pártoló tagjai lehetnek azok az állami, társadalmi és gazdálkodó szervezetek, intézmények és természetes személyek, melyek tevékenységükkel, illetve vagyoni hozzájárulásukkal rendszeresen segítik a Szövetséget céljai megvalósításában.

3. A rendes és pártoló tagnak a tagfelvételt írásban kell kérnie a szervezet Elnökségétõl.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

• Az adott szervezet erre illetékes fórumának csatlakozást kimondó határozatát.
• Természetes személyek tagfelvételt kérõ nyilatkozatát.
• Azt az állásfoglalást, amelyben magára nézve elismeri a Szövetség Alapszabályát és programját.

4. A tagok munkacsoportokat alakíthatnak, amelyeket a Közgyûlés legitimál.

5. A rendes és pártoló tagság írásban kérvényezett kilépéssel, a tagszervezet jogutód nélküli megszûnésével, a természetes személy halálával szûnik meg.

6. A tagsági viszony kizárással való megszüntetését a Szövetség Elnöksége kezdeményezheti, de döntési joga a Közgyûlésnek van.

7. Az új tagok felvételérõl az Elnökség dönt.

Ha a tagfelvételi kérelem elbírálása az Elnökség körében sikertelen, a vitás esetet döntési céllal a Közgyûlés elé kell vinni.

8. A Szövetségbe való ki és belépés önkéntes, a tagsági viszony bármikor jogkövetkezmények nélkül megszüntethetõ.

9. A tagsági viszonyról szóló döntésekrõl a szervezet képviselõje vagy magánszemély 30 napon belül értesítést kap, fellebbezési jogával élhet.

6. §

1. A TAGOK JOGAI:

• A rendes tagszervezetek képviselõi és a rendes egyéni tagok jogosultak a Szövetség minden rendezvényén részt venni és a szolgáltatásokat az Elnökség által szabályozott módon igénybe venni.
• A pártoló tag részt vehet a Szövetség minden rendezvényén, az Elnökség által szabályozott módon igénybe veheti a szolgáltatásokat, észrevételeket, javaslatokat tehet.
• A tagok jogai:
  • Felszólalási, javaslati, tanácskozási jog.
  • A rendes tagok szavazati joggal is rendelkezzenek.
  • Részvétel a határozatok, ajánlások, döntések meghozatalában.
  • A Szövetség hatáskörébe tartozó ügyek elõterjesztése, Közgyûlés összehívásának kezdeményezése.
  • Minden rendes tag választó és tisztségre választható.
  • A Szövetség tagjainak joga van a Szövetség által finanszírozott, bárki által igénybe vehetõ programok vezetésére, ezek végrehajtása céljából munkacsoportok alakítására. A programok támogatásáról a Szövetség Elnöke által felkért szakértõ testület dönt, amelynek a Szövetség tisztségviselõi nem lehetnek tagjai.

2. A TAGOK KÖTELESSÉGEI:

• A közgyûlésen való részvétel.
• Részvállalás a feladatokból.
• A tagdíjak fizetése.

3. AZ ÉVES TAGDÍJAK ÖSSZEGE:

Az éves tagdíjak összegét a Közgyûlés határozza meg, amelyet egy összegben kell befizetni a Szövetség számlájára. A pártoló tagok - természetes és jogi személyek - tagsági díjait külön megállapodás szabályozza.

---

1. A SZÖVETSÉG TESTÜLETEI ÉS BIZOTTSÁGAI:

- Közgyûlés,

- Elnökség,

- Felügyelõ Bizottság,

- ad - hoc bizottságok, munkacsoportok.

2. A Szövetség legfõbb döntéshozó szerve a Közgyûlés.

A Közgyûlés az egyéni tagok és a tagszervezetek képviselõinek gyûlése, melyen természetes személy tagok egy, a tagszervezetek képviselõi 5 szavazati joggal rendelkeznek.

3. A Közgyûlés a Szövetséget érintõ valamennyi kérdésben jogosult dönteni. A Szövetségre vonatkozó szervezeti döntései, szakmai határozatai ajánlás jellegûek.

4. A Közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• Az Alapszabály módosítása.
• Az éves költségvetés és munkaterv jóváhagyása, a tagsági díj megállapítása.
• Az Elnökség, a Felügyelõ Bizottság az Elnök, a Titkár és a testületi Elnök megválasztása és ellenõrzése.
• Az Elnökség éves beszámolójának elfogadása, belsõ szabályok elfogadása, módosítása,
• az Alapszabályba ütközõ elnökségi és felügyelõ bizottsági határozatok megsemmisítése.
• Csatlakozás más szervezetekhez.
• A munkacsoportok elfogadása.
• A Szövetség megszûnésének kimondása, amelyben a szavazóképes Közgyûlés minõsített többségére van szükség.
• Az Elnökség által kezdeményezett tagkizárási kérések elfogadása vagy elutasítása.
• Az Elnökség által vitatott tagfelvételi kérelmek elbírálása.
• Fellebbezések elbírálása.

5. A Közgyûlés legalább évente egyszer ülésezik.

A Közgyûlés határozatképes, ha a rendes tagság többsége jelen van: tehát a szervezetek fele + 1 fõ képviselteti magát, a magánszemélyek fele + 1 fõ megjelenik.

Szavazás esetén minõsített többségben a rendes tagok kétharmadának szavazatára van szükség, egyéb szavazás érvényes, ha a jelenlévõ rendes tagok fele + 1 fõ szavaz mellette.

Minõsített többségre van szükség a Szövetség feloszlatásához.

A Közgyûlés köteles nyilvánosságot biztosítani azon határozatainak, amelyek széles rétegeket érintõ programról, szolgáltatások bevezetésérõl, pályázati lehetõségekrõl, szakmapolitikai kérdésekrõl dönt, ezek: sajtó, szórólapok stb.

A Közgyûlés általában nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza határozatait, de a jelenlévõk egyharmadának kérésére titkos szavazás rendelhetõ el.

A Közgyûlést a tagok és tagszervezetek egyharmadának kérése az ok és a cél megjelölésével ezen kívül is össze kell hívni, ez esetben az összehívás az Elnökség feladata.

6. A KÖZGYÛLÉS ÖSSZEHÍVÁSÁNAK MÓDJA

• A Közgyûlés ülései nyilvánosak, összehívója a médiumokban közzéteszi az érdeklõdõknek szóló meghívót. A közgyûlésnek azonban jogában áll bizonyos napirendi pontok zárt tárgyalása mellett dönteni, a határozathozatal Alapszabályban rögzített módja szerint.
• A Közgyûlés összehívásának módja: a Szövetség Elnöke (Elnöksége) a kitûzött idõpont, hely, napirendi pontok és felelõsök megnevezésével az ülés elõtt legalább 10 nappal írásban értesíti tagságát.
• A meghívó levél tartalmazza a határozatképtelenség esetén alkalmazandó eljárást.
• Határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyûlés a következõ ülésen, azonos
• napirend mellett a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes.

7. A Közgyûlésrõl jegyzõkönyvet kell vezetni, amelyet a Szövetség 2 tagja hitelesít.

A jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell:

• a napirendi pontok, a felelõsök megnevezését,
• a felszólalók nevét és javaslatait, véleményüket,
• a szavazásra feltett javaslatot és a javaslattevõ megnevezését,
• a határozat végleges szövegét,
• a szavazás számbeli megoszlását és eredményét.

Vezetni kell továbbá a Határozatok Könyvét, amelynek az alábbiakat kell tartalmaznia:

• a Közgyûlés és az Elnökség határozatainak tartalmát, ezek meghozatalának idõpontját és hatályát,
• a határozatot támogatók és ellenzõk számát,
• az ellenzõk nevét.
• (A támogatók személye a jelenléti ív alapján megállapítható.)
• A Határozatok Könyvét a titkár vezeti, amelyhez csatolni kell a Közgyûlés hiteles
• jegyzõkönyvét, a jelenlévõk névsorát, illetve az Elnökségi ülésrõl szóló hiteles feljegyzést, a
• jelenlévõk névsorát.

8. A Közgyûlést az Elnök vezeti, jegyzõkönyvvezetõrõl a Titkár gondoskodik.

9. A Közgyûlés az Alapszabályt és fontos szakmai tevékenységet és gazdálkodást érintõ kérdésekrõl hozott határozatairól emlékeztetõt küld tagjainak félévenként legalább egyszer, továbbá tájékoztató jelleggel megjelenteti közleményét az országos és helyi médiumokban.

10. Az éves szakmai és pénzügyi beszámolók és tervek elfogadásának módja:

• az Elnök elõterjeszti az Elnökség számára,
• az Elnökség megszerzi a Felügyelõ Bizottság jóváhagyását,
• az Elnök a Közgyûlés elé terjeszti a beszámolót,
• a Közgyûlés jóváhagyása után a beszámolót írásban eljuttatja minden tagjához.

Az éves beszámoló tervezetet elõzetesen is eljuttathatja tagjai számára.

• A beszámoló jóváhagyásáról a Közgyûlés az Alapszabályban foglalt általános határozathozatali szabályok szerint dönt.

11. A Szövetség tisztségviselõinek és a Felügyelõ Bizottság megválasztásának módja:

• A Közgyûlés 3 éves idõszakra a Szövetség tagjai közül Elnököt választ.
• A Közgyûlés 3 éves idõszakra tagjaiból legalább 6 tagú Elnökséget választ.
• A Közgyûlés 3 éves idõszakra az Elnök javaslata alapján a Szövetség tagjai közül
• titkárt választ.
• A Közgyûlés 3 éves idõszakra a Szövetség tagjaiból 3 fõs Felügyelõ Bizottságot választ, a Bizottság maga választ tagjai közül elnököt.
• A Közgyûlés tiszteletbeli Elnököt is választhat, meghatározatlan idõre.

12. A Felügyelõ Bizottság tagja nem lehet:

• a Szövetség Elnöke, Titkára, Elnökségi tagja vagy hozzátartozója,
• a Szövetséggel megbízásos munkaviszonyban vagy más jogviszonyban lévõ tagja
• vagy hozzátartozója,
• aki a Szövetség cél szerinti juttatásaiból részesül, kivéve a bárki által megkötés
• nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeni szolgáltatásokat és a szervezet által tagjának
• a tagsági viszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelõ cél szerinti juttatást,
• illetve e személyek hozzátartozóit.

13. AZ ELNÖKSÉG

A Szövetség általános hatáskörû végrehajtó szerve, amely gondoskodik annak folyamatos mûködésérõl, végrehajtja a Közgyûlés határozatait.

14. Az Elnökség évente legalább 4 alkalommal köteles ülésezni, az Elnöki vagy Elnökségi tagok javaslatára kibõvített Elnökségi ülések is szervezhetõk, amelyen javaslattételi és véleményezési joggal részt vehetnek a munkacsoport - szervezõk, tagegyesületek vezetõi, meghívott szakértõk, más ad - hoc. bizottságok képviselõi, programvezetõk.

Az elnökségi üléseken tanácskozási joggal vehet részt a Felügyelõ Bizottság elnöke és tagjai, valamint a szervezet tiszteletbeli Elnöke. Az Elnökség az Elnökbõl, a Titkárból és legalább 6 fõ elnökségi tagból áll.

15. Az Elnökség hatásköre:

• A Szövetség mûködésének irányítása.
• A Közgyûlés összehívása, napirendi pontok kitûzése.
• A munkaterv, beszámoló, költségvetés és zárszámadás Közgyûlés elé terjesztése.
• Célfeladatok elvégzésére alkalmankénti vagy állandó munkacsoportok létrehozása
• és irányítóik megbízása, a munkacsoportok elfogadásának elõterjesztése a Közgyûlés elé.
• Tárgyaló, tanácsadó szakértõi csoportok létrehozása és mûködtetése.
• A tisztségviselõk munkájának és az Alapszabály betartásának ellenõrzése.
• Saját munkatervének összeállítása.
• Tagfelvételek és megszüntetések az Alapszabálynak megfelelõ módon való intézése.

16. Az Elnökséget össze kell hívni, ha ezt a Szövetség Elnöke szükségesnek tartja, vagy az elnökségi tagok egyharmada az ülés napirendjének megjelölésével írásban kéri.

Az Elnökség ülései nyilvánosak, amelyre a Szövetség tagjai is meghívót kapnak.

Az Elnökségi ülést szövetségi tagsággal nem bíró személyek is látogathatják, szélesebb rétegeket érintõ döntések napirendi pontként való tárgyalásáról köteles a médiumokon keresztül a lehetséges érdekeltek minél nagyobb körét tájékoztatni. Az Elnökség legalább félévente Hírlevélben köteles a tagságot a döntésekrõl tájékoztatni. Az Elnökségnek azonban jogában áll bizonyos napirendi pontok zárt tárgyalása mellett dönteni a határozathozatal Alapszabályban rögzített módja szerint.

17. Az Elnökségi ülés határozatképes, ha az elnökségi tagok fele + 1 fõ jelen van. A határozatokat egyszerû szótöbbséggel hozza, üléseirõl írásos emlékeztetõt készít, amelynek tartalmaznia kell:

• az ülés napirendi pontjait, a felelõsök nevét,
• a felszólalók nevét és javaslataikat,
• a szavazásra feltett javaslatot és a javaslattevõ megnevezését,
• a határozat végleges szövegét,
• a szavazás számbeli megoszlását és eredményét.

18. Az Elnökség határozat hozatalában nem vehet részt az a személy:

• aki, vagy akinek a hozzátartozója a megkötendõ jogügyekben érdekelt, kivéve a bárki által igénybe vehetõ, nem pénzbeni szolgáltatás, illetve a Szövetség által a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelõ cél szerinti juttatás.
• a közhasznú szervezetre vonatkozó 156. sz. tv. 9 §. 1 bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi okon kívül a választmányi tagokra egyéb kizáró szabály nem vonatkozik.

19. A Szövetség mûködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendje:

• A Szövetség tartalmi tevékenységével, gazdálkodásával kapcsolatos iratokat a Titkár az Alapszabályban megjelölt székhelyen õrzi, megõrzéséért felelõs.
• Az ügyiratokba való betekintés módja:
• A Szövetség rendes és pártoló tagjai, a szervezetnek pénzbeni vagy természetbeni támogatást adó magánszemélyek, illetve közületek képviselõi továbbá más érdeklõdõk az Elnöknél vagy a Titkárnál jelzik betekintési szándékukat, akik tájékoztatják õket a betekintés idõpontjáról és helyérõl.
• A megtekintett iratokról az érdeklõdõ saját költségén másolatot készíthet a helyszínen.
• A szerzõi jog által védett tevékenységgel kapcsolatos iratok védettséget élveznek, ezek megtekinthetõk, de másolat nem készíthetõ róluk.

20. AZ ELNÖK HATÁSKÖRE:

Képviseli a Szövetséget.

Összehívja a Közgyûlést és az Elnökségi ülést, azokon elnököl.

Ellenõrzi az Elnökség határozatainak végrehajtását.

A titkárral együtt irányítja a Szövetséget és a Szövetségen belüli csoportok tevékenységét.

Utalványoz, a titkárral együtt kötelességet vállal szerzõdések megkötésekor.

Javaslatot tesz a titkár személyére a Közgyûlésnek.

21. A SZÖVETSÉG TITKÁRA:

• Segíti az Elnököt tevékenysége végzésében, eljár a Szövetség ügyeiben.
• Végzi a Szövetség szervezõi teendõit.
• Sürgõs bejelentések esetében intézkedik.
• Gondoskodik a Közgyûlés és Elnökség összehívásáról, az ülés jegyzõkönyvének vezetésérõl.
• Végzi a Szövetség levelezését és iratkezelését.
• Az Elnökkel vagy gazdasági ügyintézõvel együtt utalványoz, kötelességet vállal szerzõdések megkötésekor.

22. GAZDASÁGI ÜGYINTÉZÕ:

A gazdasági ügyintézõ nem tagja a Szövetség Elnökségének, tevékenységét azok javaslata alapján a Szövetség elnöke által hitelesített megbízás szerint végzi és tevékenységével közvetlenül az Elnökségnek és a Szövetség Elnökének tartozik felelõsséggel. A Szövetség e tevékenységére tiszteletdíjas szakembert foglalkoztat.

Feladatai:

• Intézi a Szövetség pénz és hitelügyeit.
• Tájékoztatja az anyagi helyzetrõl az Elnököt, az Elnökséget és a tagságot.
• Beszedi a tagdíjakat, és pénztárkönyvet vezet, felel a bizonylati fegyelemért, vagyoni felelõsséget vállal.
• Elkészíti az éves költségvetést és zárszámadást, ezeket a Közgyûlésre elõkészíti és ismerteti.

23. A tisztségviselõk helyettesítésérõl az Elnökség gondoskodik.

24. TISZTELETBELI ELNÖK

Kiemelkedõ szakmai tevékenységet végzõ személy, aki tanácsaival segíti a szervezet munkáját.

25. A FELÜGYELÕ BIZOTTSÁG

A Közgyûlés által 3 évre választott 3 tagú (elnök + 2 fõ bizottsági tag). Felügyelõ Bizottság feladata a Szövetség mûködésének ellenõrzése.

A Bizottság köteles ellenõrizni:

• A Szövetség szerveinek törvényes és Alapszabályszerû mûködését.
• A Közgyûlés határozatainak végrehajtását.
• A költségvetésnek megfelelõ költségfelhasználást, a bizonylati fegyelmet, valamint pénztárellenõrzést is végezhet.

26. A Felügyelõ Bizottság Elnöke tanácskozási joggal részt vesz az Elnökség ülésein.

27. A Felügyelõ Bizottság kizárólag a Közgyûlésnek van alárendelve, csak ennek tartozik felelõsséggel.

28. A Felügyelõ Bizottság tagjai közül maga választ Elnököt, munkarendjét és mûködési szabályzatát maga állítja össze.

29. A Felügyelõ Bizottság tagjai megbízatásuk idõtartama alatt a Szövetségben más tisztséget nem vállalhatnak.

30. A Felügyelõ Bizottság üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja, amelyrõl feljegyzést készít, az alábbiak megjelölésével:

• az ülés napirendi pontja, felelõsök megnevezése,
• a felszólalók nevét és javaslataikat,
• a szavazásra feltett javaslatot és a javaslattevõ megnevezését,
• a határozat végleges szövegét,
• a szavazás számbeli megoszlását és eredményét.
• a Felügyelõ Bizottság ülését a Felügyelõ Bizottság Elnöke hívja össze, de szükség esetén a napirendi pont meghatározása mellett összehívhatják az ülést. A Felügyelõ Bizottság csak teljes létszám esetén határozatképes, ha feladatát ellátni nem tudja, rendkívüli, vagy rendes Közgyûlés keretében lemondhat, vagy a Közgyûlés felmenti.

31. A Felügyelõ Bizottság jogosult a vezetõ tisztségviselõktõl jelentést, a Szövetség munkavállalóitól pedig tájékoztatást kérni, továbbá betekinthet a Szövetség irataiba, könyveibe, azokat megvizsgálhatja.

32. A Felügyelõ Bizottság köteles az Elnökség tagjait tájékoztatni és összehívni, ha arról szerez tudomást, hogy:

• a Szövetség mûködése során olyan jogszabálysértés vagy a Szövetség érdekeit súlyosan sértõ mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása illetve enyhítése az Elnökség döntését teszi szükségessé,
• a vezetõ tisztségviselõk felelõsségét megalapozó tény merül fel.

33. Az Elnökséget - a Felügyelõ Bizottság indítványára - annak megtételétõl számított 30 napon belül össze kell hívni.

E határidõ eredménytelen eltelte után az Elnökség összehívására a Felügyelõ Bizottság is jogosult.

34. Ha az Elnökség a törvényes mûködés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelõ Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

---

1. A Magyar Mentálhigiénés Szövetség nevében vagy javára történõ adomány, ill. pénzbeni támogatás-gyûjtés nem járhat az adományozók, ill. más személyek zaklatásával, a személyhez fûzõdõ jogok és emberi méltóság sérelmével.

2. A Szövetség nevében vagy javára történõ adománygyûjtés csak a szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhetõ.

3. A Szövetség javára juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni, a pénzbeni támogatások részét képezik a Szövetség költségvetésének.

---

A GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

1. A Szövetség jogi személy, amelynek gazdálkodását a mindenkori érvényes törvények, rendeletek és határozatok szabályozzák, a rendelkezésre álló anyagi eszközökkel éves terv szerint a társadalmi és közhasznú szervezetekre vonatkozó gazdálkodási, számviteli és pénzügyi elõírások alapján gazdálkodik.

2. A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A szabályszerû vagyonkezelésért a Szövetség Elnöke a felelõs.

3. A Szövetség pénzforgalmát pénzintézeteknél vezetett folyószámlán bonyolítja.

4. Utalványozási joga az Elnöknek, a Titkárnak és a gazdasági ügyintézõnek van. Az utalványozáshoz az utalványozási joggal rendelkezõk egyikének aláírása szükséges.

5. A házipénztárban a jogszabály által megállapított készpénz õrizhetõ.

6. Az éves költségvetést és elszámolást az Elnökség beterjesztése alapján a Közgyûlés fogadja el.

7. A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

8. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.

9. A Szövetség az Államháztartás alrendszereitõl - a normatív kivételével - csak írásbeli szerzõdés alapján részesülhet támogatásban. A szerzõdésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.

10. Az igénybe vehetõ támogatási lehetõségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni, ezek bárki által megismerhetõk legyenek.

Legalább egy országos napilapban évente egyszer nyilvánosságra kell hozni gazdálkodásának fõbb adatait.

11. A Szövetség az Elnököt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóit- a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ szolgáltatások, illetve a szervezet által a tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabályának megfelelõ juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

12. A Szövetség bármilyen cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti:

A pályázatnak tartalmaznia kell:

• a pályázat célját, futamidejét,
• a pályázók körét,
• a tartalmi és pénzügyi feltételeket,
• az értékelés, ellenõrzés és elszámolás módját.

A pályázatot nyilvánosan kell meghirdetni és az - nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekbõl megállapítható, hogy a pályázatnak elõre meghatározott nyertese van. Színlelt pályázat a cél szerinti juttatások alapját nem képezheti.

13. A Szövetség váltót, ill. más hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt nem bocsáthat ki.

14. Vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztetõ mértékû hitelt nem vehet fel.

15. Az államháztartás alrendszereitõl kapott támogatást hitel fedezetéül, ill. hitel törlesztésére nem használhatja fel.

16. Befektetési tevékenység folytatása esetén befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a Közgyûlés fogad el.

17. A Szövetség vagyona lehet:

• készpénz (folyószámlán kezelt összeg),
• követelés és tartozás egyenleg,
• ingó és ingatlan vagyon.

A NYILVÁNTARTÁS SZABÁLYAI

1. A Magyar Mentálhigiénés Szövetségnek a cél szerinti tevékenységérõl, illetve vállalkozási tevékenységébõl származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartania.

2. A Szövetség bevételei:

• az alapítótól, az államháztartás alrendszereitõl vagy más adományozótól közhasznú tevékenysége céljára vagy mûködési költségei fedezésére kapott támogatás, ill. adomány,
• a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
• az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
• a Szövetség eszközeinek befektetésébõl származó bevétel,
• a tagdíj,
• egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel,
• a vállalkozási tevékenységbõl származó bevétel.

3. A Szövetség költségei:

• a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
• az egyéb cél szerinti tevékenységek érdekében felmerülõ közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
• a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
• a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

4. A Szövetség nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

A BESZÁMOLÁSI SZABÁLYOK

1. A Szövetség köteles az Éves Beszámoló jóváhagyásával egyidejûleg Közhasznossági jelentést készíteni.

2. A Közhasznossági jelentést az Elnökség terjeszti elõ és a Közgyûlés fogadja el.

3. A Közhasznossági jelentésnek tartalmaznia kell:

• a számviteli beszámolót,
• a költségvetési támogatás felhasználását,
• a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
• a cél szerinti juttatások kimutatását,
• a központi költségvetési szervtõl, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitõl kapott támogatás mértékét,
• a Szövetség vezetõ tisztségviselõinek nyújtott juttatások értékét, ill. összegét,
• a közhasznú tevékenységrõl szóló rövid tartalmi beszámolót.

4. A Közhasznossági jelentésbe bárki betekinthet, saját költségre másolat is készíthetõ.

A Közhasznossági jelentést legalább egy országos napilapban nyilvánosságra kell hozni.

5. A 3. bekezdés a. pontjában foglalt rendelkezés az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti.

6. A Magyar Mentálhigiénés Szövetség kiemelkedõen közhasznú jogállásának megszûnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, ill. közszolgáltatás ellátására irányuló szerzõdésébõl eredõ kötelezettségét idõarányosan teljesíteni.

7. Ha a Szövetség megszûnik, vagyonát más közhasznú szervezetre köteles átruházni.

---

1. A Szövetség mûködésére a társadalmi és közhasznú szervezetekre vonatkozó törvények

vonatkoznak.

Más, ill. nem szabályozott kérdésekben a PTK rendelkezései a mérvadók.

2. A Magyar Mentálhigiénés Szövetség megszûnését minõsített többség mondhatja ki.

3. A Szövetség törvényességi felügyeletét az e feladattal megbízott hatóság látja el.

Budapest, 2000. június 16.

Bíró Gabriella levezetõ elnök

Végh Anna Mária jegyzõkönyvvezetõ

 

Hitelesítõk:

Horváth Lászlóné

Senkó Istvánné

 

 

 

 

 

 

 

• < Előző
• Következő >