A lelki megújulás programja
(Sajtótájékoztató szövege)
A magyar társadalom lelki állapota kritikus szinten van, a negatív tendenciák destruktív hatása áthatja az egész közösséget. Ehhez hozzájárul, hogy a nem szerves társadalomfejlődés, és ezt helyettesíteni látszó, megalapozatlan, elsősorban haszonszerzés céljával forszírozott technológiai fejlődés/fejlesztés növelte a társadalomban a különbségeket az egyes rétegek és csoportok között, ezek túlélési stratégiái, érdekei elszakadtak egymástól és szembekerültek egymással. A piacra és haszonelvűségre épülő, és nem emberközpontú politika ezt csak felerősítette. Ezek a társadalmi változások már az emberhez méltó életet veszélyeztetik.
Az elégedetlen és önmagába forduló társadalom sokkal kevésbé hatékony, kevésbé eredményes és versenyképes, mint a lelkileg egészséges, nyitott és kiegyensúlyozott társadalom. A társadalom majd minden színterének változása és együttműködése szükséges ahhoz, hogy a nemzet és a társadalom gyógyulása elkezdődhessen.
A várhatóan a választás után kormányt alakító párt miniszterelnök-jelöltjének március 15-ei beszédéből idézek:
„Igen, kellenek komoly, szigorú, alapos és gyors intézkedések, hogy legyen elég munkahely, rend, tisztesség és tudás. De a kormányzás, a mégoly sikeres kormányzás önmagában kevés. Több kell. Egyszer végre le kell ereszkednünk a dolgok mélyére, le egészen a bajok gyökeréig. Egyszer végre kendőzetlenül szembe kell néznünk a bajaink mélyén fekvő okokkal, szembe kell néznünk a romlottsággal, az elcsábítottsággal, a fonákjára fordított eszmékkel, s még tovább: a butasággal, a tudatlansággal és a közömbösséggel. Kell a jó kormányzás, kell végre több munkahely, rend, biztonság és tudás. Nagyon kell. De ez még nem lesz elég. Több kell: igazi megújulás. Ha felül akarunk kerekedni bajainkon, ha igazi, ha döntő győzelmet akarunk aratni balsorsunk és annak zsoldosai felett, akkor minden magyarnak először magában kell megzaboláznia a romlottságra való hajlamot, és magában kell végrehajtani azt a gyökeres változást, amellyel végérvényesen a becsület, a haza, a szorgalom és a tudás mellé állunk. Csak így kezdődhet el az igazi változás, hazánk belső, szellemi, erkölcsi, anyagi rendjének helyreállítása. Ez, ez a munka vár most ránk, kedves Barátaim." Orbán Viktor beszéde 2010. március 15-én
Ezért van új társadalmi szerződésre szükség. Ebben jelentős szerepet kell kapjon a lelki megújulás programja, mely az egyéni, családi, közösségi életterv megvalósításának alapja. A program a Magyar Mentálhigiénés Szövetség keretében együtt munkálkodó, a mentálhigiénében tevékenykedő szervezetek négy évtizedes kultúrájára épül. Ez a kultúra – jóval a rendszerváltozást megelőzően – indította el a lelki elsősegély telefonszolgálatok mozgalmát a hetvenes évek elején, a közösségi lélekvédelem műhelyeit (népművelés „fedőnéven”), a társadalmi beilleszkedési zavarok (TBZ) kutatásokat, de a táncház-mozgalmat is.
Működik tehát, s ahhoz, hogy hathasson, meg kell erősíteni, „magasabb szintre emelni”, és intézményesíteni kell. Már amit szabad, hiszen az intézményesítés sokszor árt: elvesz a hiteléből, az erejéből, a hatóerejéből. Nem véletlen, hogy az öngyilkosság-megelőzés, a krízisintervenció gyakorlata az önkéntesekkel dolgozó lelki elsősegély telefonszolgálatok hálózatában működik évtizedek óta. Több millió (volt idő, amikor évi egymillió) hívással, megmentett emberéletek sokaságát eredményezve.
A lelki megújulás programjának általános célja a lelki egészség, mint szemlélet és gyakorlat a közkultúra részeként való érvényesítése a társadalomban. A lelki megújulás programja egy olyan kívánatos állapot kiteljesedésének folyamatát célozza, amelyben az egészség, lelki értékek és a viselkedéskultúra összhangba kerül.
A lelki egészégvédelem el kell foglalja a fontosságának megfelelő helyet a közösségi kultúrák értékteremtő és értékhordozó közegében, mert alkalmas arra, hogy az egyéni és közösségi lelki megújulás alapjául szolgáljon.
Mert mi valójában a lelki egészség? A lelki egészség elsősorban az életminőség mutatóiban, - például a pszichés egyensúly, a munka- és alkotókészség, a személyiségfejlődés, egyáltalán a fejlődés képessége, stb. mutatkozik meg. A lelki egészség egy pozitív, aktív szemlélet, amit élni kell, nem várni, elvárni, kivárni vagy megvárni.
A lelki megújulás programja Magyarország felemelkedését szolgálja. Talán az áradat/áradás létmetafora a legjobb kifejezője annak, ami történik, megtörténhet velünk: Kiáradó erő, lendület, összefogás, tetterő, újjászületés, öntudat, hit a jövőben. (Grezsa Ferenc, 2006.09.30. Illyefalva - Erdély) Nemcsak azért mert tavasz van, hanem azért is, mert minden a megújulásra vágyakozik:
A „következmények nélküli országból” a morál visszaszerzésére; a krónikus stressz és depresszió nyomorúságából az életkedvre, az identitás-vesztésből a felemelt fejhez, egyszóval a méltóság visszaszerzésére.
A társadalom majd minden színterének változása és együttműködése szükséges ahhoz, hogy a nemzet és a társadalom gyógyulása elkezdődhessen.
A lelki megújulás és ezzel a gyógyítás első lépése a pontos és átfogó diagnózis. A lehetséges teendők meghatározása széleskörű helyzetfelmérésen kell alapuljon. A tényfeltárást az emberi erőforrásokkal kell kezdeni.
Nem soroljuk fel taxatívan az összes élettémát és területet, hisz minden felsorolás csak hiányos lehet, de ízelítőnek néhányat megemlítünk:
Cél minden olyan közösség megerősítése, támogatása, melynek szerepe lehet az emberek lelki megújulásában. Legfontosabb ilyen közösség a család, de igen fontos az iskola másodlagos szocializációs, nevelő, világkép-formáló funkciójának helyreállítása. A helyi (lakó- és szomszédsági, stb.) közösségek, a faluközösségek, a civil szerveződések támogatása minden közösségi szinten, az egyházi/hitéleti tevékenység helyzetbe hozása.
A mentálhigiénés alapellátás megerősítése, illetve kiépítése. A működő mentálhigiénés alapellátó helyek, az életvezetési tanácsadást és krízisellátást biztosító lelki elsősegély telefonszolgálatok hálózatának megerősítése.
Fontos feladat egyes segítő hivatáscsoportokat (pedagógusok, szociális szakemberek, egészségügyi szakszemélyzet, egyházi hivatások) úgy megerősíteni hivatásukban, hogy valóban kompetensek legyenek életvezetési segítségnyújtásában.
Az identitás erősítését szolgáló mozgalmak elindítása, elindulásuk támogatása a nemzeti önazonosság, az érték és normaképviselet, a társadalmi tőke változók (bizalom, kölcsönösség, civil részvétel, közösségi hatékonyság és együttműködés) területén.
A pozitív népesedési folyamatok potenciálása, elindítása és támogatása.
A devianciák kezelésére, visszaszorítására hivatott, elsősorban civil szervezetek, intézmények, kezdeményezések működési biztonságának megteremtése.
Döntő a „negyedik hatalmi ág”, a média szerepének újraértékelése.
A lelki egészségvédelem, mint szemlélet és stratégiai cél bevezetése és meghonosítása az államigazgatásban és a közszolgálatokban, ismeretanyagának bevezetése és megerősítése a felsőfokú képzésben. Kormányzati szinten rögzíteni szükséges a lelki egészségvédelem programját, stratégiáját, s ennek megvalósítására (valamint monitorozására és fejlesztésére) intézményes kereteket kell teremteni.
A lelki megújulás bennünk, az egyes emberekben kell hogy elkezdődjön, nem várhatunk a másikra, s még ma el kell kezdjük, nem odázhatjuk el holnapra.
Budapest, 2010. április 8.
A
Magyar Mentálhigiénés Szövetség
♦♦♦
Országépítő tervezés programja
(Sajtótájékoztató szövege)
Viktor Frankl, a Bécsben nemrég elhunyt pszicho-terapeuta írja:
Nem létezik, hogy az embert (viselkedését) a szükségletei, a szükségleti hiányai határozzák meg, hisz akkor mi különbség van az ember és az állat között?! Nem, az embert nem a szükségleti hiányai, hanem a célok, az értékek és a normák határozzák meg (amelyek vonzzák, s értelmet adnak az életének.
Ezért kell életterv az egyes embernek, a családnak, a közösségnek, az egész nemzetnek.
Az ember, a sors által hajtottan (hisz jövője nyitott, s ez a nyitottság, meghatározatlanság szorongása forrása), képes a szükségleti hiányait – céljai elérése érdekében késleltetni, lemondani róla, akár életét is adni érte.
„Van, amikor az igazságért csak meghalni lehet, s mindig teremnek is olyan bátor és nagyszerű magyarok, akik képesek az életüket adni érte. De az is igaz, hogy mi mindannyian nem meghalni akarunk az igazságért, hanem élni szeretnénk benne. Nem a halál teszi igazzá az életet, az életet csak a megtett út teheti igazzá.” (Orbán Viktor. beszéde 2010.március 15.-én
Ezért kell életterv az egyes embernek, a családnak, a közösségnek, az egész nemzetnek.
Mert ahogyan nincs lelki egészség, emberi élet az egyéni, közösségi életterv megvalósítása nélkül, úgy nincs közös célkitűzés, stratégia, terv nélkül.
Az országépítő tervezés ezt célozza. Az országépítő tervezés = élet és emberközpontú közpolitikát támogató fejlesztési kultúra, valamint tervezési és irányítási rendszer kialakítása. Az országépítő tervezés felváltja/felválthatja a kézi vezérléssel működő, rövidtávú, pénzközpontú irányítást. A felelősségre és az együttműködésre épít.
A Korányi András Alapítvány évtizedes munkája nyomán (finn és kanadai minták alapján) elkészült az ország-tervezés koncepciója, az elképzelést Szilvácsku Zsolt jegyzi. A tervezés alapelveit kidolgozta, a Koordinációs Kerekasztal ezt elfogadta, s a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja.
Az élet- és emberközpontú közpolitikát támogató feljesztési kultúra és irányítási rendszer kialakítása
Magyarország egy európai uniós tervezési, költségvetési időszak közepén és választások előtt áll. A rendszerváltás óta számtalan terv készült országunk különböző szempontú fejlesztését célozva. 2004-2006 között Nemzeti Fejlesztési Terv készült, amely mellett a mezőgazdaság és vidékfejlesztési tervek készültek és valósultak meg. Éves költségvetés készült minden évben. Jelenleg a 2007-2013 közötti tervezési, költségvetési időszak közepén tart az ország, az Európai Unió 2020-ig készít stratégiát.
Felmerül a kérdés hova tart Magyarország, milyen értékek, célok és elvárt eredmények fogalmazódnak meg. Ki, milyen szervezet, hogyan járul hozzá az eredmények eléréséhez? Mi ebben az állam, az önkormányzatok, térségek, régiók, vállalkozók, cégek, civilek és egyének szerepe? Ki, hogyan vet számot a felelőségi körébe tartozó eredményekről?
Különböző tervek készültek és készülnek az ország különböző területeire és ügyeire. Készülnek tervek a településekre, készülnek tervek a régiókra, készülnek tervek a vízgazdálkodásra, egészségügyre, oktatásara, vidékfejlesztésre. Azonban nincs közös célkitűzésünk, stratégiánk, tervünk! Nincs megállapodás abban, hogy milyen országot szeretnénk, hogyan, milyen utakon érhetők el a kitűzött közös célok!
Hazánk felemelkedése új szemléletet és gyakorlatot követel.
Magyarország halaszthatatlan megújulása érdekében elvégzendő:
A)A közpolitika megújítását az intézményfejlesztési prioritások betartásával kell végrehajtani, vagyis az először az alapelveket, célokat, működés és a működési feltételeit kell tisztázni, és ezen lépéseket követően kell a közmegegyezésen alapuló fejlesztési döntéseket meghozni.
B)Az élet- és emberközpontú közpolitikát, mint rendező elvet kell érvényesíteni, ami a humán és ökológiai kultúrák középpontba állítását jelenti, egyben a többi kultúra és szakpolitika célra irányított összekapcsolását követeli meg – mindez fel kell, hogy váltsa a jelenlegi primitív, rövidtávú, pénzközpontú szemléletet.
C)E közpolitika végrehajtásának alapja a szabályozottan (visszacsatolásokkal) felépülő, több időtávú, generációs távlatra kiterjedő ország-tervezési rendszer.
Ez az országépítő tervezés felváltja a kézi vezérléssel működő, rövidtávú, pénzközpontú irányítást, az alábbiak szerint:
(1)Az országépítő tervezés hosszú, közép és rövidtávon biztosítja az ágazatok és szakkultúrák összehangolását, elősegíti a tervezési és fejlesztési kultúra kialakulását az egyes emberek, a családok, a közösségek, a társadalom, a települések, a térségek tekintetében és országos szinten is.
(2)A tervezés, fejlesztés, megvalósítás, működtetés középpontjába az emberi élet, a közösségek, a társadalom élete kerül tekintettel a körülöttünk lévő ökológiai rendszerekre. Ezért a tervezéssel, illetve a döntések során minden tervvel (legyen az működésre vagy fejlesztésre vonatkozó) és megvalósítással kapcsolatos elvárt eredményt az emberre, a közösségekre, a társadalomra és az ökológiai rendszerre gyakorolt következmények fényében kell értékelni.
(3)Az országépítő tervezés intézményi szintű megvalósításának személyi, szabályozási, szervezeti feltételei a fejlett európai országok tapasztalatai alapján – különös tekintettel a kislétszámú, hatékonyan működő finnországi intézményformára – megtervezhetők, eldönthetők. Különösen fontos – a reagálóképesség érdekében – a visszacsatolásra épülő folyamatos intézményfejlesztés lehetőségének kialakítása.
(4)Az országépítő tervezés a felelősségre és az együttműködésre épít, a szubszidiaritás elvét érvényesíti, felkészít és lehetőséget nyújt a társadalmi részvételre (igazgatási és civil oldalon egyaránt), a folyamatokat, eredményeket nyomon követi, ellenőrzi, értékeli a helyitől az országos szintekig és széleskörű nyilvánosságot teremt. Az intézmény érvényesíti, és egyértelműen meghatározza, elkülöníti a személyi és szervezeti felelőségi köröket, mint (1) a folyamatirányítási, koordinációs felelősséget (2) a szakmai felelősséget, (3) a részvételi felelősséget.
A megfogalmazott javaslat a mellékelt 9 oldalas összefoglaló rövidített változata, amely a Korányi András Alapítvány által támogatott alkotóközösség több évtizedes tapasztalatain alapul, melynek forrása – többek között – a társadalmi egészségbiztosítás, a társadalmi nyugdíjbiztosítás, a diákhitel intézményének megvédése, valamint hazánk és más tagállamok EU csatlakozásának, fejlesztési, tervezési, illetve irányítási munkája nyomon követése és értékelése. Ezt egészíti ki a több ország tervezési és irányítási, döntéshozatali rendszerének részletes elemzése.
2010. április 8.
Korányi András Alapítvány alkotóközössége